Nemrégiben kerültek átadásra azok a fából készült padok és asztalok, melyek immáron a dunabogdányi sütödénk közvetetlen szomszédságát díszitik, s persze varázsolják még komfortosabbá, még szerethetőbbé.
A fák alatt hűsölve elfogyasztani kedvenc péksütinket egy jóleső kávé kíséretében bizony megfizethetetlen élmény, főleg manapság…
Mert persze rohan az ember, ki sem lát a munkából, a nyomás nagy, a feladatok végeláthatatlanok.
Na, de mégis. Talán éppen ezért érdemes megállni egy kicsit, feélretéve a gondolatokat, akár csak negyed óra hosszára. Az ember néhány perc alatt is igazi csodának lehet tanúja. Sőt, részese.
Még az is lehet, hogy egy kedves, váratlan vendég is betoppan, hogy osztozzon velünk a felismerésben, amit Bohumil Hrabal valahogy így fogalmazott meg: “Édesjóistenem. Ez az élet mégiscsak bolondulásig gyönyörű.”