Már mindent tudsz a kenyérről? – A sumeroktól a görögökig

Már mindent tudsz a kenyérről? – A sumeroktól a görögökig

Ahogyan arról a múlt alkalommal írtunk, igen sok mindennek kellett megtörténnie az ősember által felfedezett magrágcsálástól az első lepényszerűségek megsütéséig, de elődeink szerencsére megfelelően találékonyak voltak. Nézzük azonban, mi következett ezután!

Egyiptomi és sumer eredet

Az ember mi léptékeink szerint már egyáltalán nem rövid eddigi Földi léte során már nem a korai szakaszban kezdett el búzát őrölni. Még a 10.000 évvel ezelőtt élt egyiptomiak sem búzát őröltek, hanem elsősorban a lótusznövény magját – bár nem igen válogathattak a lehetőségek között. Azt is tudjuk ugyanakkor, hogy a sumerek már használták az őrölt búzát kenyérsütésre, ennek pedig 7000 éve.

Eurázsiából újra a piramisok felé

Azt hisszük tévesen, hogy a kenyér (annak mitológiai jelentősége miatt is) Egyiptomhoz kötődik elsősorban, ám a legfrissebb kapcsolódó kutatások azt igazolták, hogy (amint a fentebb is jegyezzük) a  sumereknek köszönhetjük a mai kenyér közvetlen ősét, mely még inkább volt lepény, mint kenyér, de már nagyon közel állt egymáshoz a két válfaj. Megdöbbentő fordulattal viszont ismét vissza kell kanyarodjunk Egyiptomba, hiszen a kenyérkelesztés ősi technológiájáért ismét csak a Nílus-mentiek felelnek. Az első kelesztetett kenyérrel kapcsolatos bizonyítékok Kr.e 3000 körüli időszakra datálhatóak.

Görög kenyérkultúra

A görgök már óriási kenyérkultúrával rendelkeztek, ami nem is csoda, hiszen szigeteik gazdag világa nagyon ideális a különböző gabonafélék termesztésére. Hippokratész dietetikával foglalkozó munkájában közel két tucat kenyérféléről és azok jótékony hatásairól ír.
Érdekes tény, hogy a kenyérnek még a későbbi hellenizáció utáni latin neve is (panis) a görögök Pán istenének nevét őrzi.